Benedicamus

A 2002-ben alakult Szent Efrém Férfikar Magyarország egyik legelismertebb vokális együttese, a magyar férfikari hagyomány és kortárszene elhivatott előadója, a teltházas Orientale Lumen sorozat házigazdája. Művészeti vezetőjük, Bubnó Tamás Magyarország érdemes művésze és Liszt-díjas karnagy. A kórus egyszerre tudatos képviselője az univerzális zenei nyelvnek, a kulturális sokszínűségnek és a nemzetközi kulturális kapcsolatok gazdagításának.

Külföldi sikereik Lengyelországban kezdődtek, ráadásul az ott rendszeresen bemutatott zenei anyag hármas küldetésük –
a keresztény világ vokális örökségének kutatása és bemutatása, a magyar férfikari hagyomány ápolása, a vokális kortárszene népszerűsítése – mindhárom vonalát felmutatja, ezért illő és időszerű, hogy egy magyar-lengyel lemezzel lépjenek a zene-szerető közönség elé.

A lengyel és a magyar nép barátsága, egymás iránti szeretete, tisztelete, a szükségben egymás segítése évszázadok óta
közismert, és ma is folyamatosan érezzük, tapasztaljuk. A Szent Efrém Férfikar életében is rendkívül fontos hely lett Lengyelország: itt lépett föl először külföldön (2003), itt nyert el később rangos díjat (2006), és 2018-ban immár a tizenkettedik lengyelországi vendégszereplésére kerül sor.

Ez a lemez olyan területet mutat be a lengyel és a magyar zenéből, amely alig-alig ismert a közönség előtt, ám rendkívül igényes és minőségi kompozíciókat tár elénk a két nép klasszikus és nagy mestereinek tollából: lengyel részről Lutosławski, Penderecki és Twardowski, míg a magyarok közül Liszt, Kodályés Bartók férfikari műveit.

A programban négy szakrális mű szerepel: Liszt Ferenc Szent Szaniszló c. oratóriumából való a 129. zsoltár (De profundis –
A mélységekből kiáltok hozzád…), amely a magyar géniusznak a nagy lengyel szentről szóló időskori művének részlete. Krzysztof Penderecki középkori dallamon nyugvó Benedicamus Domino (Mondjunk áldást az Úrnak) c. zsoltár-motettája, valamint Romuald Twardowski két egyházi szláv nyelvű alkotása: a Miatyánk és a 134. zsoltár (Íme, most áldjátok az Urat, Ti az Úr minden szolgái) pedig a lengyel szakrális művészet remekei.

A lemezen szereplő öt profán kompozíció lengyel és magyar népzenei forrásból táplálkozik. Kodály Zoltán az egyik legis-mertebb magyar népi dallamot használta, valamint Ady Endre azonos című híres versét a Felszállott a páva c. férfikari művéhez (1937). Két évre rá jelent meg és lett világszerte népszerű a szintén e dallamra készült Páva-variációk c. szimfonikus műve.

A másik Kodály-mű a mester legnépszerűbb kórusműve, amelyet 36 nyelven énekelnek világszerte: a pihenőre térő fáradt vándor imája, az Esti dal. Witold Lutosławski 1951-ben befejezett 10 lengyel katonaének c., ritkán megszólaló, változatos, színes zeneiségű férfikari ciklusából hat népdalt hallhatunk.

Bartók Béla összesen hat férfikari művet komponált, ebből kettő hangzik el a Szent Efrém Férfikar előadásában: a Négy régi magyar népdal 1926-os verziója, valamint a XX. század egyik legzseniálisabb vokális kompozíciója, az 1936-ban megírt Elmúlt időkből c. háromtételes alkotás, amely megrázó kép a földműves ember életéről, szenvedéseiről és örömeiről.
Ez Bartók utolsó férfikarra írt műve.

SZENT EFRÉM FÉRFIKAR:
Nagy Bertalan, Pechan Kornél, Oláh Marcell, Balázs Edgár,
Bubnó Lőrinc, Orbán Domonkos, Tóth Péter, Bubnó Márk

KÖZREMŰKÖDIK:
Laborfalvi Soós Béla – ének
Farkas Domonkos – orgona

A felvétel a Budapest-Soroksári Református Templomban készült 2018-ban.

1. Zoltán Kodály (1882–1967) Fölszállott a páva / Wzleciał paw, na podstawie wiersza Endre Adyego
2. Romuald Twardowski (1930) Otcze nasz / Ojcze nasz
3. Romuald Twardowski (1930) Sie nynie / Oto błogosławcie Pana (psalm 134)
4. Ferenc Liszt (1811–1886) De profundis (psalm 129)
Z udziałem: Béla Laborfalvi Soós – śpiew, Domonkos Farkas – organy
5. Krzysztof Penderecki (1933) Benedicamus Domino
6. Lőrinc, Márk i Tamás Bubnó Harang interludium / Interludium na dzwony
7-10. Béla Bartók (1881-1945) Elmúlt időkből / Z dawnych czasów
7. Nincs boldogtalanabb a parasztembernél / Nie ma nieszczęśliwszego człowieka niż chłop
8. Egy, kettő, három, négy, hát te pajtás, hova mégy? / Raz, dwa, trzy, cztery, dokąd się druhu wybierasz?
9. Nincsen szerencsésebb a parasztembernél / Nie ma szczęśliwszego człowieka niż chłop
10. Márk Bubnó Harang interludium / Interludium na dzwony
11. Zoltán Kodály Esti dal / Pieśń wieczorna
12-17. Witold Lutosławski (1913–1994) Dziesięć polskich pieśni ludowych na tematy żołnierskie – wybrane utwory
12. Pod Krakowem czarna rola
13. Zachodzi słoneczko
14. Gdzie to jedziesz, Jasiu
15. Jam kalinkę łamała
16. Już to mija siódmy roczek
17. Małgorzatka
18. Béla Bartók Négy régi magyar népdal (1926-os verzió) / Cztery dawne węgierskie pieśni ludowe wersja z 1926 r.
• Rég megmondtam bús gerlice / Dawno mówiłem, smutna turkaweczko
• Jaj Istenem, kire várok / Mój Boże, dlaczego jeszcze czekam
• Ángyomasszony / Szwagierka
• Béreslegény / Parobek
Összidő: 62, 05