A mennybe vitt leány

A mennybe vitt leány – Női sorsok a balladák tükrében
Kollár-Klemencz László és Csernovszky Márk zenéjével
Kürti Andrea rajzaival

Ennek a különleges balladagyűjteménynek a főszereplői elsősorban nők – lányok és asszonyok. Ami közös bennük, hogy történetük legtöbbször tragikus véget ér, saját rossz döntéseik vagy mások kegyetlenségének áldozataivá válnak.

Kollár-Klemencz László a népballadákon keresztül látható egykori vagy olykor nagyon is mai, aktuális női szerepeket, sorsokat szeretné felmutatni és a réges-régi szövegeket új dallamokkal megszólaltatni. Tematikus válogatásában harmincegy ballada olvasható – régi stílusú, klasszikus balladák, vígballadák, románcok, ballada- és románcelemeket tartalmazó dalok kaptak helyet benne.

A kötet zenei anyagának szerzői, Kollár-Klemencz László és Csernovszky
Márk archaikus zenei mintákat használva, de új zenei környezettel ruháztak fel kilenc balladát e gyűjteménybe válogatottak közül.

Kürti Andrea kifinomult illusztrációi egyrészt a női test törékenységének és kiszolgáltatottságának, másrészt a női sors árnyoldalának elgondolkodtató képei.

—
A mennybe vitt leány című, klasszikus balladaszövegeket megszólaltató gyűjtemény különlegesnek számít. A revival népzene jelenkori virágzásának idején ugyanis a dallam nélküli hagyományos szövegek nincsenek forgalomban. Pedig a 19. századtól kezdve gyűjtött balladák szövegei – a műköltészet régi darabjaihoz hasonlóan – gyakran hordoznak olyasféle mondanivalót, amely nem vesztette el aktualitását, amely a mai kor emberéhez is szól.

Kollár-Klemencz László és Csernovszky Márk – az egykori énekelt vers műfajához hasonlóan – megzenésítendő szövegeknek tekintették a klasszikus balladák főként női sorsokat tükröző strófáit. A számtalan sok költő által csiszolgatott, használatban tökéletesített költészetet saját zenével párosították. A Kürti Andrea által illusztrált kötet és annak CD-mellékletén felhangzó (kortárs műzenei elemeket popzenei keretek között működtető) zene egyedülálló stílusával hat az érzelmeinkre.

Sebő Ferenc