Népdallá vált Petőfi versek

A költőóriás munkája részleteiben, de akár egészében is fennmaradt a néphagyományban, immáron több mint száz éven keresztül. Egy-egy verssor vagy versszak nagyon sok népdalban bukkan fel, de teljes költemények is szinte szó szerint éltek a nép ajkán.

Az is különleges, hogy nemcsak a szöveghűségre törekvő műfajokban, mint például a ballada, hanem a népdalokban, keservesekben, sőt a táncdallomokban is úgy énekelték verseit, mintha a szerző maguk közül került volna ki.

Petőfi népszerűségét jelzi, hogy verseinek szövegét az egész Kárpát-medencében énekelték, így a koncerten elhangzanak majd népdalok a felvidéki Zobor-vidékről vagy Gömörből, de az erdélyi Mezőségről, Küküllő-mentéről egyaránt.

Tagok:
Tímár Sára – ének
Szabó Dániel – cimbalom, ének
Nyitrai Tamás – hegedű
Fekete Márton – brácsa
Lelkes András – bőgő

Közreműködik:
Hargitai-Halászi Lehel – furulya
Zrinyi Gál Vince – próza

1. Ragyogj reám, boldogságom csillaga! (Magyarszovát, Belső-Mezőség) /Szováti/
2. Szülőföldemen
3. Alku (általánosan ismert) /Cserebogár/
4. Fürdik a holdvilág…(Hét, Alsókálosa, Gömör)
5. Lakodalmas (Sopron, Nyugat-Dunántúl) /Tendl/
6. Te vagy, te vagy barna legény… (Szék, Kelet-Mezőség) /széki/
7. Zöld Marci /próza/
8. Addig gyűjj el, én Mártonom… (Ghymes, Zoborvidék) /Zöld Marci zene/
9. Ami elmúlt, vissza nem jő… (Felső-Vízmellék) /Küküllő/
10. Hortobágyi kocsmárosné… (Mohol, Észak-Bánság)